Jöjjön az én saját idealizmusom, hátha felébreszt néhány, világnézetét kizárólagosan a jó egyetlen kifejezésének tekintő, szélsőséges honfitársamat, tán még politikust is. . Ezt nem minden politikustól várom el, minthogy a hatalmas elhivatottságú politikusok a legkártékonyabb jószágok közé tartoznak.
Azt gondolom, hogy egy kiegyenlített középre helyezkedő, vitára, megállapodásra, közös nevezőre törekvő, baloldali, jobboldali vagy liberális világnézet normális esetben, normális lelkületű embereket nem választhat el egymástól. Sőt, addig kell vitatkozni az álláspontokról, javaslatokról, míg egyfajta vegyes nézet nem alakul ki, hiszen ez fog a legjobban hasonlítani az élet amalgám jellegére, ahol minden és mindennek az ellenkezője igaz.
Ma a kapitalizmusnak egy olyan rendszere létezik a fejlett világban, amelyben az egyéni érdekek érvényesülését valamilyen mértékben és fokon az állam fékezni kénytelen, és bizonyos fokú szolidaritással nyúl a leszakadottakhoz. Kapitalizmus és szocializmus ugyanannak a problémának két oldala, természetesen nem egy az egyben.
Valamiféle működő konszenzus nélkül a társadalom vagy irányíthatatlan vagy csak sok anyagi-emberi-gazdasági veszteséggel működtethető. Ennek okát abban látom, hogy a fő erők, és főként OV pártja ezt nem fogadja el, De a megosztás csak megosztást, vereséget szülhet.
Itt tartunk, és azt gondolom, hogy a törvények megújítása nem gyorséttermi mutatvány, vagy ha igen, ennek eredménye azonos lesz a gyorséttermi kaja színvonalával. .
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.