Magyarország csendes, újra csendes…..

Azt gondolom, hogy az EU hibát csinál, amikor Magyarországra kényszeríti a 3 százalékos államháztartási hiánycél teljesítését. Erre sok érvet lehet felhozni:

- a közszféra le van rohadva

·        -a közutak nyomorúságos állapotban vannak

·        -a közszférán belül alapvető szakmákban az évek óta tartó megszorítások okán a reálbér iszonyatosan visszaesett

·        -a kulturális, a sport, a kórházi és iskolai létesítmények eszközei tönkrementek

·       - a tömegközlekedés romokban hever stb.

Hiába az EU alapokból pályázatok útján kapott források, a korlátozott országos fejlesztési források, bizony a közösségi szféra degradációja egyre elháríthatatlanabbnak látszik.

Eközben a vállalkozói szféra sem fejlődik igazában évek óta, a nemzeti jövedelem mutatói nem javulnak, az elmúlt két évtizedben a magyar gazdaság pozícióváltást nem tudott elérni. 

A felhalmozás kevésnek látszik, a jövedelmezőség nem kielégítő, a gazdasági tevékenységek alulfinanszírozottak, az exportpiacok szűkek, a kínálati struktúra egy nagyon alárendelt gazdaság képét rajzolja.

A reálbérek stagnálnak, széles rétegeknél csökkennek, a natalitás zuhanásszerűen romlik, fokozódik a jövőképét vesztett fiatalság kivándorlási kedve, óriási tömegű gazdasági-társadalmi feszültség paralizálja a lakosságot.

Nem nagyon látszik annak lehetősége, hogy a jelenlegi állapotokat továbbrontó megszorítások, az életszínvonal további csökkenését előidéző intézkedések nélkül az országra rákényszerített hiánycélok teljesíthetőek lennének.    

Nem vitatható, hogy a mai jobboldali kormány eddig számos hibát követett el, gazdaságtámogató szerepre alkalmatlan, kidolgozott tervei nincsenek, kapkod, improvizál, feleslegesen provokálja az EU-t, az IMF-et, a nemzetközi bankrendszert, számos nagybefektetőt, feleslegesen és napi szinten módosítja az adórendszert, visszamenőlegesen szabályoz, s lehetetlenné teszi a vállalkozások jövőjének tervezését.

De ha a kormányzati (politika) előbbiektől ment lenne, sem lenne - az előző évtizedek tragikus öröksége miatt - más az ország gazdaságának általános állapota. Ezért úgy gondolom, az országban egy komoly és átgondolt reformterv lenne szükséges, amely finanszírozás nélkül megvalósíthatatlan.

Igenis úgy gondolom, az EU-nak az ország számára komoly anyagi segítséget kellene nyújtania, hogy megújítsa gazdaságát. Az EU túlzottan F. Milton centrikus személetet adaptált. Szerintem a Keynesi alapelvek megkerülhetetlenek.

Egy Kelet-Európai Marshall-terv nélkül ennek a szférának a fejlődése nem fog tudni meggyorsulni. Gyurcsány ezt az igényt igen elkapkodott és nem politikus formában már felvetette, de javaslatát igen bőszen elutasították.

Azt gondolom, hogy a többi Kelet—Európai országgal összefogva ennek az igénynek célszerű hangot adni. Magam is furcsának találom, hogy míg a görög gazdaságba önti az EU a pénzt, addig Kelet Európa – nem lévén tagja az EURO zónának (kivételekkel), az EU-nak már nem olyan érdekes, s ezért egy ilyen gondolat nem népszerű Brüsszelben.

Nem lehet azt képzelni, hogy az ország további megszorítások útján kihúzza magát a hajánál fogva a mai helyzetből.

Mit tud hozzá tenni egy valamiféle kilábaláshoz OV gazdaságpolitikája? Erről ellentétes nézetek vannak. Én azon az állásponton vagyok, hogy valami hiba van a szellemi színvonallal, a szakmai felkészültséggel, valahol eltér a nemzeti érdek és a Fidesz establishmentjének érdeke, rosszul hat a vezérkultusz újraélesztése, a többi politikai erővel való együttműködés képességének teljes hiánya.

Összességében úgy vélem, egy rosszul megírt színdarabban vagyunk, amelyet át kellene írni. Ezt valahol el kell kezdeni. Ha OV valódi történelmi reformerként kívánja megalkotni saját politikusi életművét, akkor neki kellene elkezdeni ezt. Csak attól tartok, OV bárkit le tud győzni, de saját magát nem tudja.